Ilyen romantikus házvásárlásról még nem hallottál!

Évek óta nézegettük a házakat. Hol csak interneten, hol élőben, attól függ, mennyire fogott meg bennünket a képek alapján, mennyire illettek bele az elképzeléseinkbe. Mondhatom, hogy egy igen hosszú folyamat most lezárult, a keresésnek vége, végre átléphetünk a következő fázisba, és kezdődhet a felújítás! Miért mondom, hogy ilyen romantikus házvásárlás nincs még egy? Elmesélem ebben a bejegyzésben, ha kíváncsiak vagytok rá, görgessetek lejjebb!

Februárban le is rajzoltam az elképzelésemet,

így vizualizáltam magamnak a házat, mert bíztam abban, hogy így hamarabb megtaláljuk. Minden reggel, amikor felkeltem, szinte ez volt az első dolog, amit megláttam, és ezzel is feküdtem. Működött a dolog! Megmutatom a rajzot, mivel ez nem az erősségem, nézzétek el nekem, hiszen egy gyerek is szebbet csinál. De nem ez volt a lényeg, hanem, hogy annyira erősen akartuk, hogy sikerült is.

Ha régóta követtek, és beleolvastatok a bemutatkozás részbe, akkor ott láthattátok, hogy bakonyi leányka vagyok, Gábor pedig győri. Itt találkoztunk, és itt kezdtük el építeni a közös jövőnket egy albérletben. Szépen lassan kirajzolódott, hogy nagyon sok dologban egyezik az ízlésünk, ilyen például az, hogy rajongunk a régi bútorokért, antik tárgyakért. Szeretünk kreatívkodni, tervezni, barkácsolni, régiből, megkopottból valami újat varázsolni. Így jött az ötlet, hogy vállalkozzunk közösen. Elkezdtünk bútorokat festeni, felújítani, egyedi dísztárgyakat csinálni, mikor megfogalmazódott a gondolat, hogy olyan jó lenne ezeket a folyamatokat megörökíteni, fotózni, videózni, írni róluk. Így született meg a Kramanc Tanya.

Egy társasház garázsában kezdtük el,

onnan később elköltöztünk egy nagyobb helyiségbe, de ez sem volt az igazi, hiszen nem a miénk volt. Arról álmodoztunk, hogy egy napon lesz egy kis házikónk melléképülettel, ahol hódolhatunk a szenvedélyünknek. Őszintén szólva, tényleg nem gondoltam, hogy egyszer a Kramanc Tanya fizikai testet is ölt, mert évek teltek el, és nem találtuk a megfelelő házat.

A nyár elején azonban a ház talált meg minket. Ezt a házikót már árulták egy ideje, de sosem kattintottam a hirdetésre, mondván, hogy a Győrtől való távolsága miatt úgysem lenne belőle semmi. Megnéztük a képeket, és azt mondtuk, hogy talán érdemes lenne élőben is megvizsgálni.

Mondanom sem kell, hogy amikor odaértünk, és körbejártam, egyből tudtam, hogy EZ AZ A HÁZ! Éreztem, hogy itt el tudnám képzelni magunkat, azonnal otthon voltam.

Miután tudatosodott bennem a dolog, hogy meg fogjuk venni, újra elolvastam a hirdetést, és feltűnt egy mondat, amit előtte nem is láttam, vagy láttam, csak nem fogtam fel.  Így hangzott: „ A Bakony és a Kisalföld találkozásánál lévő csendes községben” Elolvastam újra, és akkor világosodtam meg, hogy ez a ház a mi kapcsolatunkat szimbolizálja! Gábor a Kisalföld, én vagyok a Bakony, és a kettő találkozásánál sikerült megvennünk a házikót. Mi ez, ha nem romantika a köbön?

Ha szeretnétek egy kis számmisztikát is belevinni a dologba, vagy babonát, akkor ezt még hallgassátok meg!

Ijesztő vagy nem, a házszám a tizenhármas. 13 –án lett miénk a házikó, 13- án van a néni szülinapja, akitől vettük a házat, 13 oldalas a szerződés. Ha pedig ez nem lenne elég, azt is megosztom veletek, hogy a szerződéskötés után az utcán egy galamb telibe talált bennünket, és mindkettőnk karja úszott a trutyiban, szóval én ezt is mindenképp egy jelnek tekintem.

Bízom benne, hogy sok érdekességet meg tudunk osztani majd veletek a felújításról, és remélem, hogy Ti is velünk tartotok! Köszönjük, hogy olvassátok a blogot, és, hogy követtek minket a közösségi felületeken!

A bejegyzés saját fotókat tartalmaz.